Gyülekezetünk rövid története

subglobal1 link | subglobal1 link | subglobal1 link | subglobal1 link | subglobal1 link | subglobal1 link | subglobal1 link
subglobal2 link | subglobal2 link | subglobal2 link | subglobal2 link | subglobal2 link | subglobal2 link | subglobal2 link
subglobal3 link | subglobal3 link | subglobal3 link | subglobal3 link | subglobal3 link | subglobal3 link | subglobal3 link
subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link
subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link
subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link
subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link
subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link

Komlón őslakos reformátusság nem volt. A szénbányászat ipari méretűvé fejlődésével együtt azonban egyre több református költözött az akkor még falunyi településre. Az első világháború után például az erdélyi Hunyad megyéből a Zsil-völgyében működő szénbányákból (Petrozsény, Lupény, Vulkán, Aninósza, Petrilla) került ide sok bányász. A sokasodó reformátusok az evangélikusokkal fogtak össze, s alkottak egy Evangélikus - Református Egyesült Protestáns Fiókegyház nevű gyülekezetet, amelynek istentiszteleteit felváltva tartotta a pécsi evangélikus, illetve a dombóvári református lelkipásztor. 1942-ben templom építését is elhatározták, azonban az összegyűlt pénzt elvitte a második világháború utáni infláció.

A gyülekezet növekedése felgyorsult 1946 után, amikor állami programmá lett a komlói szénbányászat nagy ütemű fejlesztése. Sokan költöztek vagy menekültek ide az Alföldről, a Felvidékről, Erdélyből, Somogyból és az Ormánságból.

1948-ban a komlói reformátusok önálló egyházközség alapítását határozták el, amelyet Máthé Elek erdélyi menekült lelkipásztor irányított jó szervezőkészséggel. Az éppen csak lábra állott közösséget kellemetlenül érintette, hogy épületeit 1949-ben az egyre nagyobbra növekvő település rendőrsége kártalanítás nélkül elfoglalta. A lelkipásztor számára lakást bérelt a gyülekezet, istentiszteleteit pedig a mai belvárosi iskolában tartotta. Csak 1955-ben sikerült ismét saját épületre szert tenni a Kossuth utca 84. szám alatt (ma egy tízemeletes ház áll a helyén).

1966-ban érkezett a gyülekezetbe Vízaknai Tamás lelkipásztor, aki - mikor az iskolában az 1967. évi választásokra szavazókört rendeztek be, és a gyülekező reformátusokat akadályozták az istentisztelet megtartásában - úgy döntött, hogy ezután a parókia alagsori helyiségében tartják gyülekezeti alkalmaikat. A gyülekezeti terem alacsony volt, és omlott a vakolata, de a közösség otthon volt benne.

Ám amikor a ma álló tízemeletes ház felépítését elhatározták az illetékesek, a református parókiát kisajátításra jelölték ki. Ekkor kezdődött a küzdelem azért, hogy a gyülekezet új ingatlanhoz juthasson, ahol nemcsak parókiája, hanem temploma is épülhet idővel. Isten könyörülő kegyelméből hosszú, sok megaláztatással és visszautasítással teli levelezés után 1973-ban sikerült megvásárolni a jelenlegi telket és parókiaépületet, majd jó lelkű svájci reformátusok támogatásával 1978-ban felépült a templom is, amelyet 1979 Virágvasárnapján Dr. Tóth Kálmán püspök szolgálatával szenteltek fel.

Tamás bácsi nyugalomba vonulása után, 1982-ben kezdte szolgálatát Nagy Péter lelkipásztor, aki 20 esztendeig vezette a gyülekezetet. Jó érzékkel építette ki a gyülekezeti munkatársi kört, segítőszolgálatot szervezett a rendszerváltás után előálló szociális válsághelyzet kezelésére. Vízaknai Tamásné és Orosz Papp Endréné vezetésével sok-sok csoportban történt a gyerekek bibliai tanítása, nyaranta gyerektáborokat, hittan napközi heteket tartottak. A sásdi és mágocsi szórványkörök gondozása is az ő idejében kezdődött el. A gyülekezet fennállásának 50. évfordulóját egyhetes programsorozattal ünnepelte meg közösségünk.

Nagy Pétert 2002-ben a budafoki gyülekezet lelkipásztorává választották. Helyére érkezett Kiss László, aki 2014. július 21-ig volt nálunk szolgálatban. Ezután Németh Norbert helyettes lelkipásztor végezte nagy szeretettel szolgálatát 2015. augusztusáig, majd Molnár Imre 2017. augusztus 1-ig. Jelenleg helyettesítő lelkipásztorok szolgálnak gyülekezetünkben.

Ma gyülekezetünknek 170 felnőtt, áldozatkész tagja van, egyházi szolgálati illetékessége Komlón kívül 55 helységre terjed ki. Közösségünk továbblépésének alapja: bizalmunk az örökkévaló Istenben. Sámuellel valljuk: "mindeddig megsegített minket az Úr." (I. Sámuel 7:12.)

©2008 Komlói Református Gyülekezet | webmester: Molnár Hajnalka|